Április utolsó hétvégéje “rend szerint” az évadnyitó verseny a Mályi-tavon, ezúttal a Hlavnyai László emlékverseny, Április 26-27-én.. Az előrejelzés egy átrohanó front viharos erejű szelét jósolta a hétvégére, olyan értékek jelentek meg a “szeles oldalakon”, ami inkább a pár kilométerre lévő Debreceni-tó szörföseit vonzotta vízre, legalábbis a szörfös közösségi csoportokban nagy nyálcsorgatás indult már szerdától. Csütörtök délutántól folyamatosan élénk déli, délnyugati szél fújt, de ez csak a megszívása volt a szombat hajnalra érkező brutális északinak. Meg is jött, szinte órára pontosan, pálya tűzés előtt a tó közepén 12-15 csomót mértem alapból, a pöffökben bőségesen 18-20 felett is.
A kormányosi megbeszélésen abban a egyeztünk meg, hogy biztonsági okokból és a technika megóvása érdekében a kalóz osztály futamait halasztjuk, az ILCA és Finn osztály megpróbálja: a “kicsik” ígyis-úgyis vizesek lesznek, a junior finneseinknek pedig jó tapasztalatszerzés lehet kontrollált körülmények között bunyózni egy kicsit.
A mályi tó 1km hosszú parttól-partig, két mozgó motorossal bármikor be tudunk avatkozni, ha valaki önerőből nem tudna visszaállni. És egyébként is, a hosszú hétvégére a szerbiai Palicsra indul a csapat, lehet erős szeles rajtokat gyakorolni, és mezőnyben menni.
A tényleg erős szélben egy viszonylag rövid “olimpiai” pályát tettünk le, ennek két oka volt: egyrészt, hogy a futamok legyenek minél rövidebbek időben is, mert ennek az immár edzőversenynek a lényege a rajtok és fordulók gyakorlása erős szélben, másrészt a tó “jobb alsó sarkában” bár ugyanúgy pöffös és csíkos volt, de kevésbé lengett a széltengely.
Három futam ment le és majdnem minden Finn és ILCA egység fetrengett párat. De ez így volt rendben 🙂
A futamok után a jól megérdemelt gulyás leves vérré vált mindenkiben, szerintem mindenki repetázott is. A délután további része a szokásos hajónak-támaszkodós szerelős sörözős anekdotázós pihenéssel telt.
Vasárnapra megmaradt az élénk szél, de tudható volt, hogy fokozatosan szelídülni fog. Az egyszemélyes osztályok kilenc hajóval még mentek egy korai futamot, közben a kalóz osztály is felszerelt és megérkezett a rajtterületre. Az első futam után a raum és hátszélbója is kintebb került, így szinte az egész tavat bevitorlázta a mezőny. A négy “kalózhajó” egyébként is elég közel vitorlázott egymáshoz, de különösen a utolsó futamok enyhülő szelei sokszor újraosztották a paklit. Erről Májó részletes beszámolóját a Kalóz osztály facebook csoportjában olvashatjátok. Fontos megemlíteni, hogy a négy kalóz egység egy nap alatt bepótolta a teljes hétvége programját, azaz mind a hat kiírt futamot teljesítette, az ILCA és Finn versenyzők két nap alatt nyolcat nyomtak.
Elmondható, hogy nagyobb mezőnyt is elbír(na) a tó, a parti kapacitások is rendelkezésre állnak, hiszen két sólyán, immár három mólón és bőséges, zárt szerelési területen több versenyző egység is kezelhető lenne. Két dolgot tehetünk ennek érdekében, jó versenyeket rendezünk és a versenyeket járva invitálunk messzebbi klubokat, hogy tapasztalják meg, mi az a “MÁLYI MAGIC”.