Nagy a forgalom a Mályi-tavon, egymás után két hétvégén is versenyezhettünk. Április 27-28 hétvégén a tóhoz képes tisztességes, 17 hajós mezőny állt össze, három osztályban: 6 Kalóz, 6 Sikló és 5 Finn.
Az utóbbi időben meglepően megbízható szél-előrejelzésre ezúttal is lehetett támaszkodni, így a két naposra, és öt futamosra kiírt hétvége egyre reálisabb képet adott. Parti halasztással indultunk, délre összehívva a kormányosit, bízva a beígért szélben.
Előzőleg legalább három értékelhető futamra való szél látszott, ennek megfelelően fél egytől vízre szállásban, 13.00 órakor első rajtban gondolkodva.
Az eleve forgolódó, nagyon csíkos, pöffös szél trükkös körülményeket teremtett, de az alap széltengely is akkorákat lengett 20-30 percek alatt, hogy sima Up&Down pálya szóba sem került – bár nem is lett volna kapacitás a futamok között pályát mozgatni. Háromszögben, klasszikus pályát tettünk le, így krajc, raum, néha teli hátszél, minden volt, kiegyenlített lehetett a küzdelem. Mondom ezt úgy, hogy az első futamon nem tudtam rajthoz állni egy hülye technikai gond miatt, de ez van, ha te sólyázol be utoljára… 😀
A szél kitartott, végül nagyon pörgős futamokat sikerült futni, köszönhetően a háromperces rajtok mellett annak is, hogy a sikló mezőny nagyon szépen jött, utoljára rajtoló osztályként sem fékezte a soron következő rajtokat. Ügyesek voltak.
Végül négy futam jött össze, így azzal a tudattal -és elképeztően megéhezve- értünk partot, hogy akár már szombaton is lehetne eredményt hirdetni. Mint utóbb kiderült, a kalóz mezőnyből vasárnapra eleve nem is tudott volna maradni mindenki, így közös egyetértésben kezdődhetett a pontok számítása.
Érdemes megemlíteni, hogy az egészséges versengésen túlmenően nem volt sem a vízen, sem a parton vitás szituáció. Eredmények:
És a díjkiosztó:
Természetesen a díjkiosztót követően leültünk a jól megérdemelt ebédhez – köszönjük Zsuzsa néni! 😉
Ezzel le is zárhatnám, de az egyszemélyes osztályoknak ez még csak a félidő volt. Ha már itt volt Sipi, kár lett volna kihagyni a fejlődési lehetőséget.
A menetrend ugyan az volt, dél körül keveredtünk vízre és a szelek is hasonlóak voltak. Csak két bóját dobtunk le, de ugyan úgy volt rajthajó. A szél lassan befordult, így a bal oldalon volt érdemes rajtolni és azt átszelve szinte mindenki azonnal ki is fordult balcsapásra, miközben ment a pöffös csíkok vadászata, nagyot nyert, aki szemfüles volt.
Az látszik, hogy van szándék és akarat -és konkrét tervek is-, hogy a Mályi vitorlázás visszakerüljön a megérdemelt méltó helyére.
Köszönet a résztvevőknek és gratuláció a helyezetteknek!
Készült sok-sok fotó és videó, hamarosan feltöltjük egy albuNba.
A drónozást ezúttal is köszönjük Balassa Péternek!